in

Totem forgatási helyszínei – érdekességek, infok

Totem forgatási helyszínei – érdekességek, infok

A műsor két kreatív producere Oláh Ákostól és Katona Andor a zaol.hu-nak elmondta: az előkészítés során a Bakony, továbbá a Balaton-felvidék több csodás térségét is bejárták.

– Gyenesdiást az elsők között jelöltük ki. Azonnal beleszerettünk az egykori bánya gyönyörű, fehér falaiba és a lehetőségbe, hogy tökéletes, kellően zárt, mégis nagyon természetközeli helye lehet a táborunknak. Vindornyaszőlős szintén az elsők között volt, hiszen a sziklafolyosó lélegzetelállító, mindenképpen meg szerettünk volna mutatni a nézőinknek. Ugyanakkor a szélsőséges áprilisi időjárás ellehetetlenítette, hogy más helyszíneken forgassunk, ezért a környéken kerestünk szép völgyeket, így esett a választásunk Cserszegtomajra és Vállusra.

Gyenesdiáson éltek a játékosok

A Totemben előforduló Zala megyei színhelyek közül a leghangsúlyosabb Gyenesdiás, ahol a régi bánya területén a szereplők jurtatáborát építették fel.

– A kalandorok a forgatás alatt itt éltek, a két csapatnak 1-1 jurtája volt, illetve az instruktoraiknak 1 parancsnoki jurtája. Gyakorlópályát is kialakítottunk, ahol a szereplők felkészülhettek a rájuk váró fizikai kihívásokra – részletezték.

– A műsor nyitányának, vagyis az intrónak egy részét Cserszegtomaj mellett vettük fel, az első kincskeresés helyszíne pedig a vindornyaszőlősi sziklafolyosó, a Bazalt utca volt, ahol a mese szerint a Levegő Kristályát kellett megtalálniuk a hírességeknek. Egy későbbi kincskeresés színteréül a Vállus melletti erdő és patakvölgy szolgált, ezen a helyen a Bátorság Kristályát lelhették meg a játékosok – tették hozzá a kreatív producerek.

Totem forgatási helyszínei

Bakony

A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Gazdag élővilággal és nyersanyagkészletekkel rendelkezik. Területének nagy része Veszprém megyéhez tartozik, de vonulatai átnyúlnak Győr-Moson-Sopron megyébe és Fejér megyébe is. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m).

Itt található a Hubertlaki tó, másnéven a Gyilkos tó.

Gyenesdiás

Gyenesdiás Zala megyei nagyközség a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.

A Keszthelyi-öböl északi partján, közvetlenül Keszthely mellett és 8 km-re Hévíztől, szép természeti környezetben fekszik, északról a Keszthelyi-hegység, délről a Balaton határolja.

Vindornyaszőlős

Vindornyaszőlős község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Vindornyaszőlős a Keszthelyi-fennsík északnyugati végénél található Tátika-csoportban, a Kovácsi-hegy lábánál fekszik, a Hévíz térségétől Óhídon át Jánosházáig vezető 7331-es út mentén. Ebből ágazik ki kelet felé a 73 164-es számú mellékút, amely Vindornyalakon át Zalaszántóig, a 7327-es útig vezet. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Sümeggel, illetve Hévízen át Keszthellyel. Pár járat köti össze Vindornyafokon át Zalaszántóval.

Vállus

Vállus község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Vállus a Keszthelyi-fennsík délkeleti részén, egy hegyoldalon fekszik. A község északi határszélén fut a Tapolca és Keszthely összekapcsolásában fontos szerepet játszó, Lesencetomaj–Várvölgy–Zalaszántó közt húzódó 7342-es út, illetve egy rövid szakaszon érinti a határát a Keszthely-Várvölgy közti 7343-as út is. A település központjába a 7342-es útból Várvölgytől délnek, dél felé kiágazó, bő másfél kilométer hosszú, 73 157-es számú mellékúton lehet eljutni; a központtól dél felé továbbhaladva ugyanez az út korlátozott forgalmú erdészeti útként egészen Balatongyörökig folytatódik. A településre Keszthely és Tapolca felől járnak autóbuszok.

Cserszegtomaj

Cserszegtomaj község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Keszthelytől északra a Keszthelyi-fennsík délnyugati lábánál helyezkedik el.

Nagygörbő

Nagygörbő község Zala megyében, a Zalaszentgróti járásban. Önkormányzata Kisgörbő községben működik.

Zala megye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között helyezkedik el, a 7331-es és 7327-es utakat (Kisgörbőt és Sümeget) összekötő 7333-as számú mellékút mentén.

Darvastó

Zalahaláp
Zalahaláp község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Magyarországon a Dunántúl egyik legszebb táján, a Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy déli lábánál, a Devecser és Tapolca közti 7317-es út mentén helyezkedik el. Utóbbiból két alsóbbrendű, öt számjegyű út ágazik ki a község területén: a 73 152-es út Sümeg felé és a 73 147-es út a zsákfalunak számító Sáskára.

Zalahaláptól északra, közúton körülbelül 6-6 kilométerre fekszik Ódörögd és Újdörögd, ahol uradalmi gazdaságok voltak. Ezen települések jelenleg Zalahaláp külterületéhez tartoznak; előbbi a Sümegre vezető út mentén, utóbbi a 7317-es út mentén terül el. A településnek a belterületen kívül eső területei Ódörögdpuszta, Újdörögdpuszta és Kolónia településrészekre tagolódnak.

Ság hegy

A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesháton. 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött, és közigazgatásilag is hozzá tartozik. 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával

The post Totem forgatási helyszínei – érdekességek, infok appeared first on Retromuzsika.hu.

Szólj hozzá!

Szarvasok instruktora – Novák Zalán

Vedd igénybe! Vissza nem térítendő állami támogatás lakásfelújításra