Küldetésünk: a magyarországi art brut művészek elfogadtatása, megismertetése a hazai és nemzetközi művészeti fórumokon, a stigma és a pszicho-szociális fogyatékkal (pszichiátriai betegséggel) élők ellen irányuló előítéletek csökkentése, feloldása, a pszicho-szociális fogyatékkal élők rehabilitációjának és felépülésének elősegítése a foglalkozás- és művészetterápia segítségével.

Küldetésünk: a magyarországi art brut művészek elfogadtatása, megismertetése a hazai és nemzetközi művészeti fórumokon, a stigma és a pszicho-szociális fogyatékkal (pszichiátriai betegséggel) élők ellen irányuló előítéletek csökkentése, feloldása, a pszicho-szociális fogyatékkal élők rehabilitációjának és felépülésének elősegítése a foglalkozás- és művészetterápia segítségével.

Küldetésünk: a magyarországi art brut művészek elfogadtatása, megismertetése a hazai és nemzetközi művészeti fórumokon, a stigma és a pszicho-szociális fogyatékkal (pszichiátriai betegséggel) élők ellen irányuló előítéletek csökkentése, feloldása, a pszicho-szociális fogyatékkal élők rehabilitációjának és felépülésének elősegítése a foglalkozás- és művészetterápia segítségével.

Budapest Főváros Levéltára több mint 36 000 iratfolyóméter iratanyagot őriz a 14. századtól napjainkig a főváros múltjára vonatkozóan. Az egyik legnagyobb magyar építész, Ybl Miklós hagyatéka, Klösz György városfotói, a Fővárosi Közgyűlés iratai, állami, egyházi és iskolai anyakönyvek, bírósági és közjegyzői iratok, papíralapú és digitalizált állományok biztosítanak lehetőséget tudományos és magánjellegű kutatásokra.

Budapest Főváros Levéltára több mint 36 000 iratfolyóméter iratanyagot őriz a 14. századtól napjainkig a főváros múltjára vonatkozóan. Az egyik legnagyobb magyar építész, Ybl Miklós hagyatéka, Klösz György városfotói, a Fővárosi Közgyűlés iratai, állami, egyházi és iskolai anyakönyvek, bírósági és közjegyzői iratok, papíralapú és digitalizált állományok biztosítanak lehetőséget tudományos és magánjellegű kutatásokra.

Budapest Főváros Levéltára több mint 36 000 iratfolyóméter iratanyagot őriz a 14. századtól napjainkig a főváros múltjára vonatkozóan. Az egyik legnagyobb magyar építész, Ybl Miklós hagyatéka, Klösz György városfotói, a Fővárosi Közgyűlés iratai, állami, egyházi és iskolai anyakönyvek, bírósági és közjegyzői iratok, papíralapú és digitalizált állományok biztosítanak lehetőséget tudományos és magánjellegű kutatásokra.

A Budapest Galéria kiállítási tevékenységének fő célja a hazai és külföldi kortárs vizuális művészet széleskörű megismertetése a közönséggel. A vizualitást nyitottan értelmezve a képzőművészet mellett hatókörébe tartozónak tekinti a fotóművészeti, médiaművészeti, építészeti, iparművészeti és design tárlatok rendezését is.

A Budapest Galéria kiállítási tevékenységének fő célja a hazai és külföldi kortárs vizuális művészet széleskörű megismertetése a közönséggel. A vizualitást nyitottan értelmezve a képzőművészet mellett hatókörébe tartozónak tekinti a fotóművészeti, médiaművészeti, építészeti, iparművészeti és design tárlatok rendezését is.

A Budapest Galéria kiállítási tevékenységének fő célja a hazai és külföldi kortárs vizuális művészet széleskörű megismertetése a közönséggel. A vizualitást nyitottan értelmezve a képzőművészet mellett hatókörébe tartozónak tekinti a fotóművészeti, médiaművészeti, építészeti, iparművészeti és design tárlatok rendezését is.

Számos felmenő rendszerű művészeti esemény fővárosi rendezvényeinek lebonyolítója, nemzetközi hírű kórustalálkozók, néptánc és koreográfus versenyek, vizuális-művészeti-bemutatók szervezője.

Az intézmény otthont ad a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttesnek, a Fővárosi Énekkarnak, a Budapesti Vándor Kórusnak, és a Bárdos Lajos Vegyeskarnak. Partnere 13 civil szervezetnek.

Az intézmény szakmai tevékenységének elismeréseként Budapestért Díj kitüntetésben részesült, nyolc tevékenységével a Minősített Közművelődési Intézmény Cím birtokosa lett, az országban elsőként Közművelődési Minőség Díjat kapott.

Számos felmenő rendszerű művészeti esemény fővárosi rendezvényeinek lebonyolítója, nemzetközi hírű kórustalálkozók, néptánc és koreográfus versenyek, vizuális-művészeti-bemutatók szervezője.

Az intézmény otthont ad a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttesnek, a Fővárosi Énekkarnak, a Budapesti Vándor Kórusnak, és a Bárdos Lajos Vegyeskarnak. Partnere 13 civil szervezetnek.

Az intézmény szakmai tevékenységének elismeréseként Budapestért Díj kitüntetésben részesült, nyolc tevékenységével a Minősített Közművelődési Intézmény Cím birtokosa lett, az országban elsőként Közművelődési Minőség Díjat kapott.

Számos felmenő rendszerű művészeti esemény fővárosi rendezvényeinek lebonyolítója, nemzetközi hírű kórustalálkozók, néptánc és koreográfus versenyek, vizuális-művészeti-bemutatók szervezője.

Az intézmény otthont ad a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttesnek, a Fővárosi Énekkarnak, a Budapesti Vándor Kórusnak, és a Bárdos Lajos Vegyeskarnak. Partnere 13 civil szervezetnek.

Az intézmény szakmai tevékenységének elismeréseként Budapestért Díj kitüntetésben részesült, nyolc tevékenységével a Minősített Közművelődési Intézmény Cím birtokosa lett, az országban elsőként Közművelődési Minőség Díjat kapott.

Középkori Budavári Zsinagóga, mely 400 év után ismét eredeti funkciójában működik 2018. szeptembere óta.

A budavári Táncsics Mihály utca 26. sz. lakóházának földszintjén látható a budai zsidóság késő-középkori és török kori lakónegyedének – az egykori Zsidó utcának – a XIV. század végén épült imaháza. A déli oldalán gótikus pillérrel osztott, az északi oldalon a nők egykori imahelyének keretes ablakát őrző boltozott imaterem 1964-ben, az épület műemléki kutatása során került feltárásra majd azt követően helyreállításra. A kutatás nyomán láttak napvilágot a terem falain fennmaradt XVII. századi zsidó feliratok és ábrázolások is.

Középkori Budavári Zsinagóga, mely 400 év után ismét eredeti funkciójában működik 2018. szeptembere óta.

A budavári Táncsics Mihály utca 26. sz. lakóházának földszintjén látható a budai zsidóság késő-középkori és török kori lakónegyedének – az egykori Zsidó utcának – a XIV. század végén épült imaháza. A déli oldalán gótikus pillérrel osztott, az északi oldalon a nők egykori imahelyének keretes ablakát őrző boltozott imaterem 1964-ben, az épület műemléki kutatása során került feltárásra majd azt követően helyreállításra. A kutatás nyomán láttak napvilágot a terem falain fennmaradt XVII. századi zsidó feliratok és ábrázolások is.

Középkori Budavári Zsinagóga, mely 400 év után ismét eredeti funkciójában működik 2018. szeptembere óta.

A budavári Táncsics Mihály utca 26. sz. lakóházának földszintjén látható a budai zsidóság késő-középkori és török kori lakónegyedének – az egykori Zsidó utcának – a XIV. század végén épült imaháza. A déli oldalán gótikus pillérrel osztott, az északi oldalon a nők egykori imahelyének keretes ablakát őrző boltozott imaterem 1964-ben, az épület műemléki kutatása során került feltárásra majd azt követően helyreállításra. A kutatás nyomán láttak napvilágot a terem falain fennmaradt XVII. századi zsidó feliratok és ábrázolások is.

Budapest szívében található a modern Keren Or központ. A Károly körút 20. szám alatt elhelyezkedő épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeli közösségnek. Élén Raskin Sámuel rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika- és könyvesbolt is található.

Budapest szívében található a modern Keren Or központ. A Károly körút 20. szám alatt elhelyezkedő épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeli közösségnek. Élén Raskin Sámuel rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika- és könyvesbolt is található.

Budapest szívében található a modern Keren Or központ. A Károly körút 20. szám alatt elhelyezkedő épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeli közösségnek. Élén Raskin Sámuel rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika- és könyvesbolt is található.

Csekovszky Árpád (1931-1997), Munkácsy-díjas és Érdemes Művész a kortárs kerámiaművészet máig meghatározó egyénisége. A kerámiaszobrászat műfajában korábban ismeretlen technikai és formai újításokat honosított meg, képzőművészeti rangra emelve ezt a hagyományosan iparművészeti ágat. 40 évig tanított az Iparművészeti Főiskolán. Halála után, 2003-ban nyílt meg egykori műteremének átalakításával a háromszintes Kiállítóház ( 1. kép).  Itt kerül bemutatásra a művész 1800 alkotást számláló művészi hagyatékából 320 szobor és festmény, valamint az alkotás hangulatát őrzi az eredeti állapotnak megfelelően berendezett műhelysarok is. A Kiállítóház egyedi hangulatú, varázslatos Szoborkertje ad otthont minden évben a Múzeumok Éjszakája szabadtéri programjainak.

Csekovszky Árpád (1931-1997), Munkácsy-díjas és Érdemes Művész a kortárs kerámiaművészet máig meghatározó egyénisége. A kerámiaszobrászat műfajában korábban ismeretlen technikai és formai újításokat honosított meg, képzőművészeti rangra emelve ezt a hagyományosan iparművészeti ágat. 40 évig tanított az Iparművészeti Főiskolán. Halála után, 2003-ban nyílt meg egykori műteremének átalakításával a háromszintes Kiállítóház ( 1. kép).  Itt kerül bemutatásra a művész 1800 alkotást számláló művészi hagyatékából 320 szobor és festmény, valamint az alkotás hangulatát őrzi az eredeti állapotnak megfelelően berendezett műhelysarok is. A Kiállítóház egyedi hangulatú, varázslatos Szoborkertje ad otthont minden évben a Múzeumok Éjszakája szabadtéri programjainak.